Veszprém

 

Veszprém, 400 néző. Vezette: Goda, Varga-Záray, Józsa.

Veszprém: Cook 12, Lógár 4, Kovács 8/6, Hegedűs 9/6, Körtélyesi 22/6. Csere: Pável 4, Helmeczi 11, Schéda 6/6, Balázs. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Miskolc: Szögi 17, Drahos 16/6, Máté 5/3, Galló 4, Béres 6. Csere: Szőke 3, Kopasz 7, Takács 5/3, Timkó 6, Lippai 4, Orliczki. Vezetőedző: Walke Károly.

Azoknak lett igazuk, akik előzetesen nehéz csatára számítottak, ugyanis a királynék városába jó formában érkezett – s felütésként roppant agresszíven fellépett – vendégek „tiszteletet nem ismerve, bekezdtek” (0-4). A kapkodva iparkodott hazaiak büntetők révén szépítettek, de amit az első negyedben az egypontos-vonalról összehoztak, arra macerás jelzőt találni, lévén, tizenkét kísérletükből csak négy lett jó (2-6). A blokk harmadikja továbbra is keményen hajtott, odatette magát, s ezzel alaposan meglepte Ryan Cookékat, akiknek nem ízlett a szoros őrizet (4-10). Az előadásukban sok volt a hiba, ráadásul nehezen vették fel a rangadó fordulatszámát: hat perc alatt négy pontra voltak jók; temérdek dobásuk maradt ki (4-12). Aztán amikor a dühös Mérész-mester időkérése után elkapták a fonalat, már nem volt nagy a baj, a bénultságukat levetkőzve – többek között a feltámadásra jelt adott Hegedűs Gergely triplájával és Helmeczi András villanásaival – repesztettek egy kilenc–nullás rohamot (13-12). Az észak-magyarországiak később visszavették a vezetést (15-18), ám a mieinknek valamelyest sikerült úrrá lenni az idegességükön, noha a gyűrűtől való távolságot nemigen lelték (20-20). Képtelenek voltak a legtöbbet kihozni magukból, hiszen a labdát nem mindig járatták jól, így nem tudták diktálni a tempót (22-25). Persze Körtélyesi Gergelyék voltak annyira dörzsöltek, hogy idővel ráéreztek arra, miszerint kintről pontosabban „hajigálnak”, és a hármasaik többet is hoznak a konyhára (30-25). Lassan mindenki hozzátett valamit a hőn áhított sikerhez, igaz, a különbség elsősorban a küzdeni tudásuknak köszönhetően nőtt (33-25). Azon túl, hogy ültek a távoli próbálkozásaik, a hátsó alakzatuk is mind jobban összeállt, már a vetélytárs sem vitézkedett úgy, mint azt megelőzően: a HOYA-mezesek nagyfokú szigorúságát rosszul viselték (38-27). Hovatovább kezdett kidomborodni a veszprémiek nagyobb tudása.

A fordulást követően még nagyobb lett a feleket elválasztó differencia – Kovács Soma két triplája után negyvenhat–huszonkilenc állt az eredményjelzőn. A MEAFC ebben a szakaszban elvesztette a ritmust, a kísérleteik célt tévesztettek. Csakhogy a koncentrációhiány újfent felütötte a fejét a bakonyiaknál, ahelyett, hogy végérvényesen rátértek volna a helyes útra, elhagyták a korábbi pontosságukat és átütőerejüket (49-38). Akartak és mentek, de az attakjaik akadoztak, többször is rossz megoldást választottak, még szerencse, hogy a védelmük nagyvonalakban szuperált (53-43). Azon voltak, hogy az akcióikat a legjobb szituációkig kijátsszák, ám sok volt az eltévedt passz, majd a gyorsabbnak és fürgébbnek bizonyult ellenfél tízen belülre jött (53-45). Tízpontos hazai előnyről indult a záró felvonás, ám a miskolciak megérezték, hogy az összecsapáson még lehet keresnivalójuk. A felzárkózott Szögi Ádámék rátettek egy lapáttal az amúgy is sokmozgásos védekezésükre, viszont a több lepattanót szedett mieink (…ezen összevetésben ötvenkettő–harminckilencre nyertek) már második szándékból sem értek el „gólokat” (58-52). A holtponton Körtélyesi próbálta meg átlendíteni a csapatát, kevés sikerrel, mivel a társai elől és hátul is sokat hibáztak, labdákat adtak el (…a lefújásig összesen huszonegyet), ráadásul a negyedben húsz százalékig csökkent a mezőnybeli dobóformájuk (61-59). A kimaradt dobások megbosszulták magukat, nem ment a játék Cookéknak, szétesően viaskodtak, és a hajrában már önbizalomhiányban is szenvedtek (65-62). A könnyedebb derbiben reménykedett szurkolók azt hitték, hogy a végéig tizenhét büntetőt rontott (!) helyi kedvencek – ha vért izzadva is, de – behúzzák a párharcot, ám a vendégek egy kettő plusz egyes akcióval döntetlenre mentették a negyven percet.

Körtélyesiék szinte eksztázisban indították a magas hőfokú meccs túlóráját, az együttesben végre volt energia (72-66). Azonban a másik oldal is mozgósította az utolsó erőtartalékát, feljebb is jöttek (75-73), ám az infarktus közeli állapotba került nézők legnagyobb örömére a végén mindkét hárompontos sanszukat elpuskázták.

Mérész Csaba: Ma nagy szívvel, ugyanakkor gyengén kosárlabdáztunk. Örülök, hogy az új szerzeményünk, Balázs Bodó győztes mérkőzésen debütálhatott a színeinkben.

 

Fotó: veol.hu