HOYA-Pannon Egyetem

Legújabb cikksorozatunkban játékosainkkal beszélgetünk gyerekkorukról és családjukról. Szóba kerül, hogy mikor találkoztak először a kosárlabdával, illetve az is, hogy mik a jövőbeli terveik a sportban illetve azon kívül. Ezúttal Sipos Mátyás árult el magáról jó pár érdekességet.

 

- Mikor és hol születtél?
- 2003. április nyolcadikán születtem, Szombathelyen.

 

- Mesélnél kicsit a gyerekkorodról?
- Nagyon jó családban nőttem fel. Habár kosaras még nem volt a familíában rajtam kívül, mégis sportosnak mondanám magunkat. Egy nagyon szerető közösség vagyunk.

 

- Mit, miket sportoltál?
- Teniszeztem egy ideig, majd utána döntöttem a kosárlabda mellett. Nem bántam meg.

 

 

- Mikor és hogyan találkoztál először a kosárlabdával?
- Hatéves voltam, amikor apukám elvitt az első edzésemre. Azóta ez a sport a szerelmem.

 

- Miért szerettél bele ebbe a sportba?
- Nehéz ezt megmondani. Szombathelyi vagyok, már gyerekként is néztem a Falco-meccseket. A hangulat a mérkőzéseken mindig nagyon jó volt, és az is nagyon tetszett, ahogy a szurkolók buzdították, éltették a csapatukat. Ez nagyon megmaradt bennem.

 

- Gyereként melyik volt a kedvenc csapatod, ki volt a kedvenc játékosod itthon és külföldön?
- Természetesen a Falco az egyik. Helyiként ez nyilvánvaló. Külföldről az OKC-t (Oklahoma City Thunder) mondanám. Erre nem tudok különösebb indokot mondani, egyszerűen csak megszerettem valamiért ezt a csapatot, és ez azóta is tart.

 

 

- Mikor lettél igazolt, utánpótlás sportoló és hol?
- 2011-ben, a Falcoban, Szombathelyen. Nagy megtiszteltetés volt.

 

- Emlékszel még az első meccsedre, vagy az első kosaradra?
- Nehéz kérdés. Megmondom őszintén, hogy már egyikre sem emlékszem, régen volt…

 

- Mi volt az első igazán nagy saját élményed, pillanatod a kosárlabdával?
- Talán az első országos döntőmet mondanám. Az U10-es korosztályban játszottam akkor, Sopronban volt. Nagy élmény volt addig eljutni.

 

- Hogyan kerültél Veszprémbe?
- Csorvási Levente keresett meg a CBA akadémia keretein belül. Ezt elfogadtam, majd felajánlották a klub, majd később a felnőtt tagságot is. Ez ennyi idősen nagy megtiszteltetés, szóval természetesen éltem a lehetőséggel.

 

- Úgy alakultak a dolgok eddig, ahogy elképzelted korábban?
- Igen. Határozottan mondhatom szerencsére.

 

 

- Visszatekintve van bármi, amit másképp csinálnál? Ha igen, mi az?
- Semmin nem változtatnék.

 

- Mit tervezel a jövőre nézve?
- A közeljövőben szeretnék minél jobb helyezést elérni a csapattal a bajnokságban, valamint a lehető legjobb egyéni teljesítményt hozni, hogy ezzel is a klubomat segítsem. Válogatott is szeretnék maradni természetesen. A többit majd az élet hozza.

 

- Meddig szeretnél a kosárlabdával foglalkozni?
- Szeretnék minél tovább játszani. Ha a játékoskarrieremnek vége, akkor is szeretnék a sport közelében maradni. Akár edzőként, akár bármi más feladatot ellátva.