Veszprém

 

Győr, 200 néző. Vezette: Bognár, Gaál, Józsa.

Győr: Márkus 8, Hlinyánszky, Horváth G. 23/12, Gombás 14/3, Papp 4. Csere: Baruta 27/9, Erdész 8, Palavits 6, Horváth Á., Daru 1. Vezetőedző: Molnár István.

Veszprém: Nagy R. 8, Novák B. 7/3, Gáll 16/3, Sipos 4, Szabó 11. Csere: Fekete, Novák P. 4, Puszta 23/3, Kováts, Oltárczy 3/3, Szeifert. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Kosárlabdázóink a továbbra is maródi Vertetics Ádám és Kámán Tamás nélkül vágtak neki a Rába-parti portyának, az utazó keretben viszont ott volt a lábsérüléséből felépült Novák Bence és a minap szerződtetett Puszta Dávid. A főként kettes poszton bevethető 25 éves hátvéd legutóbb a Zalakerámia-ZTE KK-ban pattogtatott és a korosztályos bajnokságokban már letette a névjegyét. A hazaiak ragadták magukhoz a kezdeményezést, de a tabellán visszacsúszott veszprémieknek az elején még volt válasza a pontjaikra (6-6). Egy ideig kiegyenlített küzdelem zajlott a pályán, egyik gárda sem tért el nagyban a másik statisztikai mutatóitól (10-8), aztán a rivális magasabb sebességi fokozatba kapcsolt (17-12). Ebben az időszakban a tavaly nyáron éppen a győriektől jött, bizonyítani akaró Gáll Dominik dupláival tartotta a lépést az együttesünk, igaz, a szellős védekezés már akkor kiütközött (21-16). Kisvártatva Puszta is bemutatkozott – előbb egy szabálytalansággal, majd egy rossz passzal, de mint utóbb kiderült: nem kerékkötőnek érkezett a megyeszékhelyünkre. Sajnos a játékrész hajrája a kisalföldieké volt, ami annak számlájára írható, hogy a hátsó alakzatunk szétesett (29-16). A szusszanásnyi pihenő nem volt elég arra, hogy Mérész-edző összerakja a védekezést. Mivel az minden volt, csak szigorú nem, a házigazdák annak dacára hagyták állva a vendégeket, hogy Puszta kezdte elkapni a fonalat (37-22). A mieink hiába tüzeltek a triplavonalon túlról, rendre célt tévesztettek – a találkozón két tucat ilyen próbálkozásukból csak négy lett sikeres. Csapatunk játékában rengeteg volt a hiba. Az akarás görcsösségbe csapott át: miközben az ellenfél szárnyalt, addig sportolóink alig tudtak felegyenesedni – képtelenek voltak megálljt parancsolni a másik oldalnak. Mikor a differencia a húsz pontot is meghaladta, kezdett kínossá válni a helyzet (45-24). Szabó Tiborék hiába faragtak a különbségen, a pálya minden szegletéből jobban dobott, Horváth Gergő és Baruta Richárd vezette győrieknek erre is kontráztak (48-31).

A bakonyiak a nagyszünet után sem valósítottak meg sok mindent a tervekből, az ígért agresszív, bátor és magabiztos játéknak a nyomát sem lehetett felfedezni. Továbbra is sok volt a pontatlanság, a labdaeladás, így Nagy Róbertéknak nem volt esélyük arra, hogy közelebb kerüljenek a vetélytárshoz (55-33). Mérész-edző szinte sorokat cserélt, az övéi mégsem találtak rá a ritmusra – amihez nyúltak, az rosszul sült el –, noha akkor már a győriek sem pörögtek teljes elánnal (61-39). S ha mindez nem lett volna elég, a különbség tovább nőtt, a kedvüket is vesztett Fekete Csabáék a hibáikkal mondhatni maguk alatt vágták a fát (74-46). Még szerencse, hogy a kisalföldiek a tekintélyes előnyük birtokában már nem akartak megszakadni, ezért valamelyest sikerült kozmetikázni az eredményen. A záró negyedben egy ideig nem születtek pontok, kapkodó volt a játék, ami aligha nyerte el a közönség tetszését. Igaz, a hazai szimpatizánsok addigra kényelmesen hátradőltek a székeikben, észre sem vették, hogy a lepattanó-szedésben feljavult vendégek elkezdtek felzárkózni (76-54). Az utolsó percekben Puszta nyomatékosította, hogy klubunk jó vásárt csinált vele, más kérdés, hogy az ellenfél a végén már takaréklángon égett (85-67). Sajnos a társai többsége gyenge produkciót nyújtott, így a veszprémiek elkönyvelhették zsinórban a negyedik vereségüket.

Mérész Csaba: Az első negyedben rémesen védekeztünk, ami aztán megbosszulta magát, mert később már csak futottunk az eredmény után. Szétestünk és nehéz helyzetbe hoztuk magunkat, de megyünk előre: kedden megpróbálunk borsot törni az MTK-Törökbálint orra alá.

 

Fotó: veol