Naptár

Betöltése

    Nem forgott veszélyben a siker

    2019. Május 03.
    4 hónapja
     
    Egy lépéssel közelebb került a másodosztályú kosárlabdaliga fináléja felé a Hoya-Pannon Egyetem Veszprém, ehhez az kellett, hogy a motiváltan és koncentráltan játszott, az önbizalmában erősnek tűnt csapatunk „behúzta” a két győzelemig tartó elődöntő első felvonását.

    Hoya-Pannon Egyetem Veszprém–Nyíregyháza Blue Sharks 82-76 (27-21, 17-12, 18-25, 20-18)

    Veszprém, 400 néző. Vezette: Boros, Nagy, Győrfy.

    Veszprém: Szabó 12/3, Madár 17/9, Pavlovic 9, Kovács 15, Völgyi 14. Csere: Körtélyesi 4, Szűcs 2, Kerkai 9. Vezetőedző: Mérész Csaba.

    Nyíregyháza: Harmon 19/9, Bazsó 5, Fazekas 10/6, Czinger, Tóth 6. Csere: Bús 18/3, Czura 13/3, Oláh, Mokánszki 2, Sitku 3. Vezetőedző: Siska János.

    Az évadban immáron „megszokottnak” mondható kezdőötösével felállt, a felsőházi play-offban mind erősebb „fogadalmi” arcszőrzettel jelentkező mieink annak reményében vágtak neki a mérkőzésnek, hogy megőrzik a szezonbeli hazai veretlenségüket – s noha az első pontokat a nyírségiek jegyezték, érződött, hogy Völgyi Marcellék igazán komolyan veszik a zajló kiírás egyik legnehezebbnek ígérkezett feladatát (6-3). Az elején egyszerű forgatókönyv szerint peregtek az események: a veszprémiek vezetéshez jutottak, de a derekasan harcolt, a megsérült Czinger Zoltánt elveszített (…úgy kellett a parkettről letámogatni, s oda később sem tért vissza) ellenfél rendre ott lihegett a nyakukban (10-8). Az egyetemisták idővel kezdtek fogást találni a másik oldalon, alkalmanként szép megoldásokkal jelentkeztek, vagyis egyre pozitívabb és optimistább képet lehetett festeni róluk (20-12). Azonban az alapszakasz negyedik helyezettje is bizonyította, hogy felkészülten érkezett a királynék városába, s ha lehetősége nyílik rá, akkor bravúrban gondolkodik (20-19). A szimpatizánsoknak bizonyos fokig tetszhettek a látottak, mert a történéseket általában irányított helyi kedvencek támadásait gyakran tapssal jutalmazták, a védekezés ugyanakkor nem volt kellően feszes: az észak-alföldiek ugyanis folyton „visszajöttek” a derbibe (25-21). Szerencsére a második negyedben, Kovács Ádám jó büntetőivel nőtt a feleket elválasztó különbség, viszont az esélyesebb társaság teljes egészében nem tudta érvényre juttatni az akaratát (29-24). A sportszerű bajnokin mindkét gárda szigorított a hátsó alakzatán, már nem hullottak úgy a kosarak, Mérész-mester is úgy döntött, hogy a terheket elosztva, pihenőt ad a kulcsembereinek (…hírmondónak Kovács és Madár András maradt). Arra persze ők, illetve a cserék is ügyeltek, hogy a rivális ne férkőzzön közelebb hozzájuk (31-26). Miközben egyik együttes sem sziporkázott – a „gólokért” meg kellett dolgozni –, a jól felkészített veszprémiek összességében tudták, hogy mit kell csinálniuk, percről-percre jobb formát mutattak (35-26). Ugyan a dobóformájuk nem érte el a korábbi szintet, ám a védelmük mind gyakrabban szuperált úgy, mint amelyik műhely az aranyrangadó egyik résztvevője óhajt lenni (38-31). A pályán nagy csata zajlott, a viadal a szakvezetők taktikai hadviseléséről is szólt; nem csoda, hogy az addig látványos és magas színvonalú összecsapás inkább már a hadakozásról szólt (40-31). Aggodalomra azért nem volt ok, hiszen a lepattanó-gyűjtésben feljavult Körtélyesi Gergelyék mentálisan és fejben is rendben voltak – a nagyszünet előtt már több mint tíz pont volt a szemben álló egyleteket „elszakító” eltérés (44-33).

    A második félidő elején tovább nőtt a differencia, előbb a „festékben” remekül mozgott Völgyi villogott, majd Madár hintett egy triplát (51-35). A vetélytárs tizenhat pontos Hoya-vezetésnél időt kért, mivel a saját kosárlabdájukat „futtatott”, labdákat szerzett mieink folyamatosan mélyítették a gödrüket, és érezték, hogy ennek fele sem tréfa. A játékmegszakításuk arra feltétlen jó volt, hogy a bakonyiak utána nem tudták a legjobbjukat nyújtani, képtelenek voltak úgy viaskodni, ahogy szerettek volna – a kimaradt helyzeteik és a labdaeladásaik miatt a „Cápák” ismét látótávolságon belülre kerültek (55-44). Persze a párharc ezen periódusában kintről is pontosabban célzott Bús Ivánék össze is kapták magukat, a provokatív harcmodoruk azt eredményezte, hogy akadozott a veszprémi gépezet (57-51). A visszaesésünk számlájára írható, hogy újra nyílt és izgalmas lett az előadás, hiába szólt a hazai pálya Szűcs Péterék mellett, az ellen a fordulatok közepette ismét kemény diót jelentett. Mérész-edző is időt kért, mondván, ennél több kell, de – mindent egybevetve – nem sikerült megnyugtatni az időközben nyolc-tíz pontos előnybe is került tanítványait, sőt, miután kifogásolta az övéinek könnyebben befújt faultokat, még ő kapott technikai hibát. Négypontos hazai előnyről indult a záró felvonás, aminek az elején Kerkai Ákos is jelezte, hogy megéri a pénzét – aztán a társaival karöltve, a kritikus időszakot átvészelve a saját kezükbe vették a sorsukat (66-58). A híveik bíztatását „megköszönve” megint uralták a történéseket, jól olvasták a leblokkolt ellen „műsorát”, de a magabiztosságuk alapját az elsősorban acélosabb védelmükkel érték el (72-58). A ritmust tévesztett nyírségieknek több mint öt percig nem engedtek pontot dobni, újfent úgy muzsikáltak, ahogy szerettek volna: az utasításokat betartva szinte minden tévesztést megbüntettek, s apró kosarakkal pedig elhúztak. A hajrában előbb Körtélyesi, majd Völgyi pontozódott ki, de innen már nem forgott veszélyben a diadaluk (75-61). A végén a játékuk nem volt hibáktól mentes, ugyanakkor olyan akarat és elszántság dolgozott bennük, hogy mindenki arcáról eltűnt a feszültség (…ha volt is egyáltalán); a felőrölt ellenfél hiába igyekezett: már nem tudta kiénekelni a sajtot a hazaiak szájából (77-68).

    A csapatok május ötödikén (vasárnap, 18 óra) a nyíregyházi Continental Arénában feszülnek egymásnak, igaz, most már inkább a hátrányban lévő alföldieken lesz nagyobb nyomás.

    Mérész Csaba: Előzetesen azt kértem a srácoktól, hogy Tóth Gergely centerjátékát próbálják meg semlegesíteni, azt hiszem, sikerült is őt kikapcsolnunk. Úgy vélem, hogy a védekezésünk összességében összeállt, ezért is tudtunk nagy küzdelemben nyerni. A hétvégi idegenbeli mérkőzésen szeretnénk kiharcolni a döntőbe jutást.

    Siska János: Ezúttal egy magas szerkezettel akartunk volna „operálni”, de Czinger kényszerű kiválása keresztülhúzta a számításainkat. Emiatt maradtunk le a lepattanó-csatában is. Gratulálok a veszprémieknek, megérdemelten győztek. Természetesen az otthonunkban azon leszünk, hogy még visszatérhessünk a bakonyi megyeszékhelyre.
     
    Fotó: foto24.hu

    Következő mérkőzés

    K


    VS  Vasas Akadémia

    2019. 09. 19.

    Korábbi mérkőzés

    V

    PVSK-VEOLIA
    VS  HOYA-PE Veszprém

    105 - 61

    2019. 09. 16. 15.30

    Kövess minket

    Kiemelt Támogatóink

    SPORTFEJLESZTÉSI PROGRAM