Veszprém

A húsz esztendős, szép jövő előtt álló kosárlabdázó eddigi karrierje a szintén másodosztályban szereplő Vasas Akadémiánál íródott, velük tavasszal kis híján feljutott az élvonalba. A főként négyes-ötös poszton bevethető fiatalember az előző szezon alapszakaszában fellépésenként több mint nyolc pontot, majd’ öt lepattanót, valamint tizenhárom és feles értékindexet átlagolt. Közben az Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC ellen tizenöt pontra, a mieink ellen tizenhárom lepattanóra, míg a Knipl Kft. Bonyhádi KSE ellen öt labdaszerzésre volt jó. Nem véletlenül esett rá a Hoya-elöljárók választása. – Örülök, hogy elnyertem a tetszésüket, mert immár bátran kijelenthetem: jó helyre kerültem – mondta Völgyi Marcell (202 centi, 94 kiló). Pedig elárulom: eleinte úgy voltam vele, hogy nem óhajtok hátat fordítani a pasarétieknek, kedveltem az ottani közeget, a barátokat, ráadásul az Óbudai Egyetemen akkortájt fejeztem be az első évemet. Már csak a tanulmányaim miatt sem szándékoztam váltani, aztán mikor megtudtam, hogy a királynék városában, a Pannon Egyetem műszaki-menedzser szakán is lehetek másodéves, megnyugodtam és örömmel mondtam igent a klub megkeresésének. Ám hangsúlyozom, így is nehéz volt a döntés. Egyelőre egy plusz egy évre írtam alá, de természetesen nincs kizárva a későbbi hosszabbítás.

Mint megtudtuk: a piros-kékek szakmai stábja – kiváltképp az ex-VESC-es vezetőedző, Faragó Péter – nagyon szerette volna, ha marad a kötelékükben, de a sportoló megértette velük, hogy nem akarja kikosarazni a veszprémieket. Az itteni csapattársak a felkészülés kezdetén kedvesen fogadták, emiatt nem is volt különösebb problémája a beilleszkedéssel. Az elmúlt másfél hónapban mindenki jó véleménnyel volt róla. – Eddig csak pozitív benyomások értek, vagyis kedvezők a tapasztalataim. Budapesten megesett, hogy másfél órát utaztam edzésre, itt a töredékét. Veszprémben minden emberközelibb. S ami még megérintett, hogy együtt dolgozhatok Körtélyesi Gergellyel, nekem ő egyfajta példakép, egy kiváló játékos, akitől sokat tanulhatok. Próbáltam viszonylag gyorsan felvenni a helyi játék ritmusát, és nem kilógni a sorból. Balázs Bodóval és Lógár Bencével sok időt töltünk együtt, ám a többiekkel is jóban vagyok. Veszprémben most sok rutinos spíler van, akik könnyen megtalálnak labdával a palánk alatt. Már érzékelem, hogy milyen kosárlabdát játszunk majd, „harapni” fogunk az első pillanattól, még a levegőt is sajnálni fogjuk a riválisoktól.

Völgyi Marcell elmesélte: csalódásként érte meg, hogy a Vasas Akadémiával legutóbb „csak” másodikak lettek az NB I/B-ben, mint megjegyezte: nem tudták az i-re feltenni a pontot. Hozzánk érkezvén gratulált az új csapattársának, a Tehetséges Fiatalok Basketball Playerstől érkezett Kerkai Ákosnak, aki az ominózus fináléban három palánkos triplát dobott ellenük. Nyáron az U20-as válogatott tagjaként a szófiai B-divíziós Európa-bajnokságon járt, ahol a nemzeti gárdával a tízedik helyet szerezték meg. – Jól esett, hogy a kezdő ötös első cseréjeként átlagban húsz-harminc percet játszhattam. Talán nem is ment rosszul a játék, de azt hiszem, hogy a végső helyezésünknél mindenki jobbra számított. Sajnos az Eb-nyitányon beleszaladtunk egy nagy pofonba, a csehek elleni fiaskó pedig hovatovább végigkísért bennünket. Egyébiránt azok a lengyelek „húzták be” a kontinens-vetélkedőt, akiket egy korábbi tesztderbin „elkaptunk”.

A fiatal, agilis és fejlődőképes kosárlabdázó abban bízik, hogy a mieinkkel egy sikeres szezon elé néznek, és elérik a kitűzött célokat. Mindenekelőtt egészségesen szeretné „letudni” a pontvadászatot; ha így lesz, akkor kiadhatja magából a maximumot, hogy az együttest minél jobb szerepléshez segítse. A VI. Gyurasits István-emléktornán már ízelítőt adott a képességeiből: a rendezvény legjobb játékosának választották meg (…a fináléban az Oroszlányi SE Lionst múlták felül 71-67-re). – Már várom a szezont, hogy minél több győzelemhez járulhassak hozzá. Nem vitás, nagyon sok tehetséges emberünk van. A felkészülés kezdetétől azon dolgozunk, hogy egységes és ütőképes garnitúránk legyen. Úgy érzem, etekintetben jó úton járunk, ráadásul én is jól érzem magam a parketten. Valamennyi csatához úgy állok, hogy azt megnyerjem a srácokkal. Sok mindenben kell még fejlődnöm, így abban is, hogy a kinti dobásokat illetően magabiztosabb legyek. Mivel erős és kiegyenlített a Piros-csoport, nem mi vagyunk a favoritok, de azt bizton állíthatom, hogy mind jobb csapatot alkotunk. Ha elkerülnek minket a sérülések, jó eredményt érhetünk el, s harcban lehetünk a feljutásért. Nem tagadom, az aranyérem lebeg a szemem előtt. Remélem, hogy a bajnokságban mind több időt kapok a szakmai vezetéstől, ígérem, mindent megteszek a sikeres szereplés érdekében. Szeretnék bizonyítani Mérész-mesternek, a szurkolóknak és persze magamnak is.

 

Fotó: Vasas SC