Veszprém

 

Az új idényre a tavasszal látottnál is erősebb keretű, illetve hosszabb kispadú gárdát tervez összerakni a Hoya-Pannon Egyetem Veszprém – hangzott el múlt héten a kosárlabdaklubunk hagyományteremtő szándékkal életre hívott családi évzáróján, egyúttal szurkolói találkozóján.

Körtélyesi Gergelyék a mögöttünk hagyott szezonban is számíthattak a híveik bíztatására, akik segítették őket abban, hogy februárban megnyerték a dr. Hepp Ferenc-emlékkupát, majd májusban – két esztendő után – ismét másodikak lettek a másodosztályú bajnokságban. A sportkör funkcionáriusai úgy gondolták, hogy a drukkereknek (…mondjuk úgy) viszonzásul összejövetelt szerveznek a Séd-völgyben, a Kolostorok és Kertek szívében található Völgy Büfében, ahol természetesen a helyi kedvencek is tiszteletüket tették.

– Az előző kiírásban a veszprémi csapat volt az NB I/B-s sorozat legeredményesebb együttese, amely harmincnyolc mérkőzésből harmincnégyet megnyert – mondta Naményi Miklós, az egyesületet működtető gazdasági társaság ügyvezetője, aki emígy folytatta: – a Hepp-kupa „behúzásával” az első kitűzött célt teljesítettük, aztán „bezsebeltük” a Piros-csoport alapszakaszát, aminek eredményeként mind többen morfondíroztak az élvonalbeli tagságban. Jóllehet márciusig megőriztük a veretlenségünket, végül lemaradtunk az A-csoportos indulásról – sajnos a sport már csak ilyen –, de úgy vélem, eredményes évadot zártunk, mindnyájan, vagyis a vezetők és a sportolók is tiszta lelkiismerettel fejezhették be a liga küzdelmeit. Bebizonyítottuk, hogy egy „kézilabdavárosban” a kosárlabda iránt is lehet nagy az érdeklődés. Azt gondolom, sok szép emlékkel örvendeztettük meg a táborunkat, tőlük – a produkciónkért „cserébe” – mindig óriási támogatást kaptunk. Meggyőződésem, hogy a legutóbb érkezett szerzeményeink egytől-egyig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezzel együtt csak az égiek tudhatják, hogy mikor hódítjuk el az osztály aranyérmét.

Az ügyvezető megjegyezte: noha még nem számolhat be konkrétumokról, már gőzerővel dolgoznak a régi-új társaság megerősítésén, amely ilyenformán garanciát jelenthet arra, hogy ezentúl hosszabb kispaddal rendelkezhetnek. Mint megtudtuk: míg a veszprémi műhely 2018/2019-es évadban nagyjából kilencvenmillió forintos, az első helyezett Oroszlányi SE Lions magasabb költségvetésből dolgozhattak. A mieink a következő idényben is hasonló büdzséből működhetnek. Az elöljáró végül közölte: augusztus végén, szeptember elején kezdik el az új bérletek értékesítését.

Mérész Csaba vezetőedző aláhúzta: ősztől megint a maximumot akarják kiadni magukból, mert a céljaik nem változtak, a legjobbak között végeznének (…pontosabban maradnának, de ehhez újra fel kell kötni a „gatyájukat”). – Szerintem ezúttal is mindent kiadtunk magunkból, hatalmas erőfeszítéseket tettünk, elől és hátul is komoly energiákat mozgósítottunk, egyszóval megmutattuk, hogy jó kollektívánk van. A folytatásban is azon leszünk, hogy megragadjuk a kínálkozó lehetőségeket, valamint megfeleljünk a közönségünknek – árulta el a tréner. Sajnos idén a nagy lehetőség kapujában megbotlottunk, a „főhadiszállásunkon” csak egyszer, éppen a bajnoki döntőben kaptunk ki. Reményeink szerint a szurkolóink ősztől is szép számmal járnak majd ki a Vetési gimnázium tornatermébe, tudniillik el kell majd a segítségük, szükségünk van a támogatásukra. A tanítványaim kellő hittel, pozitívan és optimistán várják a folytatást. A jövőbeni keret összetételéről most csak annyit mondhatok, hogy a csapat magja együtt marad, egyúttal Csorvási Levente klubmenedzserrel azon fáradozunk, hogy – a rendelkezésre álló anyagi keret figyelembevétele mellett – megerősítsük a játékos-keretet. Az új szezonban is komoly fellépések várnak ránk, ám együtt – csapatként kosárlabdázva, óriási küzdeni akarással – képesek lehetünk újabb sikerekre. Azon leszünk, hogy látványos és magas színvonalú előadással szolgáljunk.

A házigazdák az esemény hátralévő részében előbb Madár Andrást köszöntötték, akit az arra érdemesek az egylet szezonbeli legjobbjának választottak, majd minden jelenlévőt megvendégeltek egy tál bográcsos pincepörköltre.