Veszprém

 

Ha csak a tabellára szorítkozunk, mondhatjuk, hogy a Hoya-Pannon Egyetem Veszprém a toronymagas esélyese az október hatodikán (szombat, 17 óra), a Pécsi VSK-Kronosz Kiadó otthonában vívandó derbinek, de a hazaiak aligha fehér zászlóval várják a kosárlabdázóinkat.

A mieink az NB I/B Piros-csoport alapszakaszának második fordulójában megszerezték a második diadalukat, noha a Knipl Kft. Bonyhádi KSE ellen nem voltak az igaziak (70-86). Eleinte rossz döntéseket hoztak, pontatlanul céloztak – vagyis a helyzetek kialakításával nem volt gond, „csupán” a befejezésekkel –, aztán ritmust váltottak és állva hagyták az ellenfelet. Lassan megnyugtató előnyre tettek szert, állandósult a tizenöt pont körüli eltérés, pedig Madár Andrásék nem voltak oly’ élesek, mint korábban: néha nehezen vették fel a fonalat. Később is a Mérész-legénység akarata érvényesült, így a hajrában megengedhették maguknak, hogy visszavegyenek a tempóból.

A bakonyiak azóta a dr. Hepp Ferenc-emlékkupában is bemutatkoztak és fölényes győzelmet arattak a vasi megyeszékhelyen: –Szombathelyi Egyetem SE 66-104 (14-30, 11-30, 23-21, 18-23). Veszprém: Szabó 23/3, Madár 18/12, Pavlovic 13, Körtélyesi 9/3, Kovács 11/3. Csere: Balázs 9, Lógár 5, Kerkai 9, Helmeczi 7/3, Schmitz, Simon. A vendégek a találkozón hatvannégy százalékos pontossággal dobtak a mezőnyből és a riválist tizenkilenc eladott labdára kényszerítették.

Csapatunk hétvégén ahhoz a Mecsek-aljaiakhoz utazik, akik a pontvadászatban eddig mindkét fellépésüket elbukták (–BKG-Príma SE 48-103; –MEAFC-Miskolc 85-58). Juhász Olivér vezetőedző együttesében a húsz-huszonkét éves fiatalok: Popgyákunik Balázs, Berkics Bence, Benke Krisztián és Olasz Ádám viszi a prímet. A veszprémiek egyszerű céllal mennek hozzájuk: nyerni szeretnének. Igaz, nem számítanak könnyű összecsapásra, az indulás előtt óvatosak.

– Nem foglalkozunk a múlttal, kizárólag az előttünk álló feladatra koncentrálunk – mondta Mérész Csaba szakvezető. A vetélytárs nincs túl jó formában, de ez nem téveszt meg bennünket, nehéz negyven percre számítunk. Az idegenbeli csaták mindig kemények. Ezzel együtt most sem számít, hogy ki vár ránk, nyerni akarunk, ilyen szempontból egyszerű a képlet. Csapatként kell játszanunk, s nem egyénieskedve. Ha megfelelő szinten, jó felfogásban és jó döntéseket hozva iparkodunk, akkor nem érhet bennünket különösebb meglepetés: érvényesülhet az akaratunk. Azt szeretném, ha mindkét oldalon kellően agresszívak lennénk, gyorsan, a saját sebességünk szerint játszanánk, a tanítványaim pedig élveznék az előadást. Azt várom, hogy aki pályára lép, az a legjobbját nyújtsa. A ligában nincs könnyű ellenfél és mérkőzés, a legjobbunkat kell adnunk, mindent meg kell tennünk azért, hogy a végén mi örülhessünk.

 

Fotó: foto24.hu