Veszprém

 

Pápa, 200 néző. Vezette: Török, Bognár, Tóth.

Pápa: Szanati 17, Horváth 3, Perák, Henrik 17/9, Keresztes 10. Csere: Kutasi 10, Sömenek 17/6, Ács, Hadnagy 8/6. Vezetőedző: Vajda József.

Veszprém: Nagy R., Puszta 24/6, Novák 2, Kámán 22/9, Szabó 9. Csere: Gáll 12/6, Fekete 8/6, Blaskovits 8, Kováts 2, Oltárczy. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Idegesen kezdtek az egyetemisták, labdákat adtak el és pontatlanul céloztak, mi több, serényen gyűjtötték a személyi hibákat, emiatt az otthonában esélyesebb pápaiak ragadták magukhoz az irányítást (4-0). Mindkét csapaton érződött a tét súlya, az ellenfél is hozott rossz döntéseket, de nem annyit, mint a gazdátlan passzokat akkor futószalagon termelő, a sérült Vertetics Ádámot nélkülöző vendégek (8-2). Nehezen tértek magukhoz Nagy Róberték, gyenge százalékkal tüzeltek, miközben a másik oldal lábra kapott (14-2). Érezhették a mieink, hogy ilyen gólszegény teljesítménnyel nem rúghatnak labdába – az első tíz dobásukból egy volt jó –, hogy aztán Kámán Tamás egy duplával, Fekete Csaba pedig egy triplával kapcsolódjon be a játékba (16-9). A riadó nem tartott sokáig, a Szanati Mátyás és Keresztes Rafael megmozdulásaira építő vetélytárs kisvártatva ismét megnyugtató előnybe került (19-9). A pápaiak az újabb tíz perc elején megint látótávolságon belül voltak, köszönhetően Puszta Dávid és Blaskovits Balázs pontjainak, illetve a labda- és lepattanó-szerzéseknek (22-18). Ebben az időszakban Kutasi Gergelyék gépezetében akadoztak a fogaskerekek. A veszprémiek a hárompontos kísérleteikre eztán sem lehettek büszkék, de így is átvették a vezetést – kihasználva a házigazdák leblokkolását (22-23). Szabó Tiborék védekezése úgy feljavult, hogy a rivális több mint négy percig ered-ménytelenül támadott. A szoros állás következtében Vajda-edző tanítványai 28-28 után észhez tértek, s megint komo-lyabb differenciát harcoltak ki (36-28). Gárdánk dobóformája hiába javult fel, még mindig sok volt a hiba (távolról alig találtak be), amit Henrik Istvánék kihasználtak és tíz pont körülire tornászták fel a különbséget.

A fordulás után jobban „rajtoltak” a vendégek, ám mielőtt a híveik elkezdhettek volna reménykedni, egy hazai tripla lehűtötte őket (42-32). Feketéék mind nagyobb elszántsággal vetették magukat a küzdelembe, a produkciójuk kezdett felfelé ívelő formát mutatni, s a védekezésük is feszesebb lett. Így egyre közelebb értek a – labdaelszórásban már az egyetemistákon is túltett – hazaiakhoz (42-36). Szerencsére Pusztában ismét dolgozott a bizonyítási vágy, ami átragadt Blaskovitsra is, Kámán pedig hozta a szokásos, magas színvonalú kosárlabdáját. Az ex-válogatott hármasával újra vezettek a mieink (44-47). A folytatásban hol az egyik, hol a másik csapat került előnybe, a megyei rangadó ily’ módon fordulatos és izgalmas csata lett (49-49, 52-51, 52-54). Minimális hazai vezetéssel indult a negyedik játékrész. Szabó hamar megfordította az állást, de utána megremegtek a veszprémi kezek: a távoli próbálkozások elkerülték a gyűrűt (62-56). Néhány néző 69-61-nél már temette csapatunkat, gondolván arra, hogy a felzárkózások sok erőt kivettek a keretből. Három perccel a vége előtt 71-66-ra ment az ellenfél, egy perc múlva már csak 71-68-ra. A hajrában egyfajta dobópárbaj indult, a pápaiak hol kettő, hol négy ponttal húztak el, de az utolsó pillanatban Kámán bedobott egy triplát, így hátrányukat ledolgozva jöhetett a hosszabbítás (77-77).

A túlórában a tíz lepattanóig jutott Kámán 82-82-nél kipontozódott, ám ez nem zavarta meg a társait, akik eztán már nem kaptak, csak dobtak kosarakat. Ezáltal mindkét klubnak tíz-kilencre módosult a győzelmi-vereség mutatója.

Mérész Csaba: A szív és az akarat eredményezte a sikerünket, másként nem lett volna sanszunk elbánni a találkozót szinte végig vezető pápaiakkal. Rosszul kezdtünk, aztán átéreztük a tét súlyát. Igazi közösséget alkotva győztük le az ellenfelünket. Csakhogy ez a diadal akkor ér valamit, ha az alapszakaszban már nem hibázunk.

 

Fotó: veol