Veszprém

 

Veszprém, 300 néző. Vezette: Radnóti, Reisz, Pécsi.

Veszprém: Vertetics 9, Novák 13/9, Kámán 25/6, Takács 7/3, Körtélyesi 11. Csere: Sipos 4, Simon 2, Kovács 1, Kováts. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Törökbálint: Spiriev 1, Jakab 9/6, Bihari 10, Boinitzer 1, Trepák 6/6. Csere: Horváth 22/15, Szabó, Bíró 7, Szántó 3/3, Mostbacher. Vezetőedző: Szarvas Gábor.

A rangadó a nemrég formába lendült Takács András pontjaival kezdődött, majd a hórihorgas Trepák Zoltán egy triplával jelezte: nem csak a palánkok alatt mozog otthonosan. Mint később kiderült: az ex-válogatott center mifelénk csak távolról volt eredményes, hat pontja a hazaiak remek védekezését mutatta. Egy ideig fej-fej mellett haladtak a felek (6-6), aztán a hátsó alakzatukon tovább szigorított mieink Kámán hármasának is köszönhetően kicsit megnyugodhattak (13-7). Csakhogy az MTK is bizonyította, hogy nem véletlenül érkezett éllovasként a királynék városába. A következő negyed elején ismét hullottak a triplák, de mert a másik oldal szívósan tapadt a cserékkel frissítő egyetemistákra, a csapatok között nem alakulhatott ki komolyabb differencia (24-21). Persze lehetett volna nagyobb a különbség, de a vendéglátók akkortájt ziccereket is kihagytak. Érezhető volt, hogy két pompásan felkészített, igazán jó gárda feszül egymásnak, akik a másikon folyamatosan keresték a fogást. Szerencsére a hazaiak dobóformája csupán rövid időre esett vissza, 25-23 után zsinórban hét pontot termeltek – Takács és Novák Patrik is gyakran éreztette, miszerint lehet rájuk számítani –, így némiképp megnyugtató előnnyel mehettek a nagyszünetre (35-26).

A hosszabb pihenő alatt a Klímacentrum félpályás dobóversenyén is gazdára talált negyvenezer forint, majd – immár a mérkőzésen – Novák is betalált kintről (38-26). A találkozón összesen tíz triplát elsüllyesztő MTK távoli kísérletekkel próbálta tartani a lépést, ami arra volt elegendő, hogy a különbség tíz pont körüli legyen (42-29). A folytatásban Vertetics Ádámék akarata érvényesült, 47-32-nél és 50-36-nál valamelyest megnyugodtak a nézők. A kedvenceik jól dolgoztak a gyűrűk alatt (a lepattanó-csatát 40-25-re nyerték a sokkal magasabb Szabó Tiborék ellen), s a játékszert is jobban megbecsülték (az eladott labdák száma kilenc, illetve tizennyolc volt). A negyed végét viszont elrontották, időnként büntetőket hibáztak, a harcos ellenfél pedig közelebb férkőzött (54-45). A záró felvonás nagyban hasonlított a múlt hetihez, ahogy a Vasas Akadémia, úgy a törökbálintiak ellen is fáradni látszottak – a helyzeteket kihagyott – Körtélyesi Gergelyék, és a vetélytárs lépésről-lépésre közelítette meg őket (56-50). Nem elég, hogy – Kámánét leszámítva – megremegtek a kezek, a bírók is érdekes ítéletekkel borzolták a kedélyeket. Ezért is, mind forróbb lett a hangulat a teremben. Szarvas-tréner egészpályás letámadásra áttért együttese „megérezte a vérszagot”, 59-56-nál az egyenlítésért iparkodhatott, ám a végén megtáltosodtak a bakonyiak. Főként a tizenkét lepattanóig jutott Kámán, akinek a rutinja, a higgadtsága ha nem is aranyat, de két pontot ért (végül 45 IBM-pontja lett). Miután a hajrában a társai is nagyon koncentráltak (64-58; Körtélyesi például hat szerzett labdát íratott a neve mellé), hittek magukban és a sikerükben, a makulátlan mérlegű társaság tovább írta győzelmi szériáját az osztályban.

Mérész Csaba: Gratulálok a tanítványaimnak, hiszen aki pályára lépett, az mindent megtett a diadalért.

 

Fotó: foto24.hu