Naptár

Betöltése

Interjú Alex Geddes edzővel

2024. Május 27.
1 hónapja
A Veszprém Kosárlabda Klub vezetőedzője, Alex Geddes egy teljesen új kosárlabda-kultúrát szeretne meghonosítani a csapat háza táján. Ennek a nyomai már a klubnál töltött első szezonjában is markánsan látszódtak. Az érem egyelőre elmaradt, de a következő idényre már a másodosztály megnyerését tűzte ki célnak.
 
- Ez volt az első szezonod a Veszprém Kosárlabda Klub vezetőedzőjeként. Pár nappal az utolsó meccs után, hogyan értékeled összességében ezt a szezont?
- Elégedettek vagyunk, hogy a legjobb négyben zártunk, bár jó lett volna éremmel a nyakunkban befejezni az idényt. Szerettem volna egy teljesen új kultúrát meghonosítani a csapatnál ebben a szezonban, ami teljesen más, mint amihez eddig hozzá voltak szokva. Az eredmények hajszolása helyett sokkal fontosabb számomra a tökéletességre való törekvés. Az ügynökök és más csapatok játékosainak és edzőinek a visszajelzései alapján úgy gondolom, hogy jól sikerült ezen az úton elindulni, amivel különbözőek vagyunk a magyar kosárlabdában tapasztalt hozzáállástól.
 
- Milyen tapasztalataid vannak eddig erről a bajnokságról és általában a magyar kosárlabdázásról?
- A bajnokságunk rendkívül kiegyensúlyozottá és kompetitívvé vált. Még azok a csapatok is, amelyek nem jutottak be a rájátszásba, képesek voltak megnehezíteni a legjobbak dolgát.
A magyar kosárlabdába való megérkezés egy hatalmas kultúrsokkot jelentett a számomra, mert nagyon-nagyon különbözik attól, mint amit korábban máshol megtapasztaltam. Az MKOSZ és a Magyar Kormány fantasztikus munkát végez azáltal, hogy anyagilag támogatja a klubok előre menetelét, ez a jugoszláv utódállamokhoz képest nagyon pozitív különbség. Ami mindenképpen pozitívum még, hogy itt nagyon keményen tudnak dolgozni az emberek.
Az igazi problémát az utánpótlás helyzetében látom, és a fiatal játékosokhoz való általános hozzáállásban. Ebben kb. 10-15 év lemaradása van a magyar kosárlabdának Európa többi részéhez viszonyítva. Ezt az is jól mutatja, hogy az első négy hónapban olyan alapvető dolgokat kellett a játékról megtanítanom a csapatomnak, amiket a játékosok máshol már 14 esztendős koruk előtt elsajátítanak. Hatalmas probléma, hogy a fiatalok nem játszanak eleget a felnőtt csapatokban, hanem a kispadon ülnek, így nem lehet jövőt építeni. Viszont, ha ebben sikerülne előre lépni, akkor Magyarország hamar Európa öt legjobb kosárlabda nemzetének az egyike lehetne a férfiaknál is, hiszen a női szakágnak már sikerült.

 
- Mi volt számodra és a csapat számára a legnagyobb kihívás ebben a szezonban?
- Nagyon tisztán látszik, hogy mekkora problémát jelentett számunkra a pálya belső részének a levédekezése, hogy felvegyük a harcot olyan klasszikus nagy emberekkel, mint például Schöll Richárd a SMAFC-ból vagy Szabó Zsolt a DKKA-ból. A keretünk – nem szándékosan – kimondottan alacsonyszerkezetű volt, nem volt számottevő jelenlétünk a festékben. Ezen a téren mindenképpen fejleszteni szeretnénk a keretet a következő idényre.
A szezon során folyamatosan arra kértem a játékosaimat, hogy tekintsenek sokkal profibb szemlélettel a kosárlabdázásra. Fiatal játékosainknak egy vereségsorozat, de akár egy győzelmi széria kezelését is tanulniuk kell még, ugyanakkor mégsem lehet azt mondani, hogy teljesen rosszul reagáltak volna egy-egy ilyen helyzetre, sőt, összességében jó irányban haladtak ezen a téren is.
 
 
- Pár rutinos játékost leszámítva, csak fiatalok kaptak nálunk lehetőséget. Hogy alakult az ő szerepük és fejlődésük?
- Nagyon sok lehetőséget adtam a fiatal játékosaimnak, ez is annak a kultúrának a része, amit szeretnék meghonosítani a klub háza táján. Varga Gergő és Todor Prodanovic pályafutásuk első szezonját játszották a felnőttek között, szerintem mindketten éltek a helyenként 25-35 perces játéklehetőséggel, amit mérkőzésenként kaptak, sőt a rájátszásban mindkettőjüknek voltak kiemelkedő pillanatai, meccsei. Nem csak a fiatalszabály miatt voltak ennyit a pályán ők ketten és a többiek, hanem mert a csapat jövőjét így lehet elkezdeni a jelenben felépíteni. A 2003-as születésű Vukasin Krkljes szintén 20-30 perceket töltött a pályán a bokasérüléséig, és hozott akár 18-20 pontos teljesítményeket is. Ő is jó példa arra, amit szeretnénk meghonosítani itt Veszprémben.
 
- Mi volt összességében a legnagyobb erőssége ennek a csapatnak?
- A képességünk arra, hogy visszajöjjünk nehéz helyzetekből. Volt olyan része a szezonnak, amikor hat sérült játékosunk is volt. Akkortájt nem gondoltuk volna, hogy sikerül kiharcolnunk a helyünket a rájátszásban. De mégsem adtuk fel, a megmaradó embereinkkel küzdöttünk, és mentünk tovább. És végül ennek a mentalitásunknak köszönhetően bejutottunk a legjobb négy közé.
 
- Melyik volt a kedvenc mérkőzésed és melyik volt az, amit a leginkább sajnálsz, mert több lehetett volna benne?
- A Vásárhely elleni első negyeddöntős meccsünk egy őrület volt. Az elején elmentünk 15 ponttal, ahonnan sikerült visszazárkózniuk, majd a második félidőben megint elléptünk 15-tel, de még ez sem volt elég. Sőt, a végén még nekünk kellett egyenlítenünk a hosszabbításért, Marlon Moore triplája hatalmas energiákat szabadított fel bennünk. Alig volt hat hadra fogható játékosom, szinte mindenki sérülésekkel küzdött, de mindenki összeszorította a fogát és keményen harcolt. A győzelem kétszeri ráadás után, heroikus küzdelemben összejött. Majd ezután ismét nagyon mélyre kellett ásniuk magukban a kimerült srácoknak ahhoz, hogy a hazai találkozót is sikerrel vívják, és továbbjussunk. Sokáig emlékezni fogok erre a párharcra.
Sok mindent bánok a szezonban, az egyik ilyen a DKKA elleni második, hazai elődöntős találkozónk, amit kellő tűzzel játszva megnyerhettünk volna. Sajnáltam, mert nem ez volt ránk jellemző ebben az évebn. A nyáron igyekszünk még olyan játékosokkal feltölteni a keretünket, akik képesek meghalni a pályán ezekben a fontos pillanatokban.

 
- Beszélgetésünk zárásaként mit üzensz a Veszprém-szurkolóknak?
- Nagy hálával tartozom a veszprémi szurkolóknak. Az első mérkőzésünkön alig 10-15 ember volt a lelátókon, innen jutottunk el oda, hogy a bronzmérkőzésen telt ház előtt kosárlabdázhattunk. A szurkolókkal közösen méltóképpen képviseltük a várost és a brandet a teljes országban. Különleges, fenntartható módját választottuk a csapatépítésnek, kis költségvetéssel, egyelőre igazán nagy szponzor nélkül. Megígértem, hogy elhozom a bajnoki címét Veszprémbe, és továbbra is nyitva áll az ajtónk mindenki előtt, aki szeretne ennek az útnak és kultúrának a részesévé válni.
 
 
Fotók: Szász Péter - veszpremkosar.hu

K?vetkez? mérk?zés

K


VS 

1970. 01. 01.

Korábbi mérk?zés

V

Veszprém KK
VS  SMAFC 1860 Soproni Egyetem

87 - 101

2024. 05. 12. 18:00

K?vess minket

Névadó partnerünk

Kiemelt Támogatóink

Támogatóink