Naptár

Betöltése

Interjú Füzi Róberttel

2022. Február 08.
2 éve
Másfél év után tért vissza csapatunkhoz Füzi Róbert, aki december végén írta alá szerződését a Veszprém Kosárlabda Kft.-vel. A huszonhárom éves bedobóval beszélgettünk a tőlünk való távozása utáni időszakról, a jelenlegi csapatról és még néhány érdekességről.
 
- A félbeszakadt 2019/20-as szezon után az „A” csoportos Jászberényben folytattad a pályafutásodat, onnan Pécsre, majd Sopronba és végül Veszprémbe kerültél. Mesélnél az elmúlt másfél évedről?
- Miután a 2019/20-as szezont felfüggesztette a szövetség, nyáron Jászberénybe igazoltam az „A” csoportba. Örültem, hogy hazánkban a legmagasabb szinten játszhatok, emellett természetesen óriási kihívás is volt egyben. Az öt idegenlégiós mellett hatalmas munkát kell beletenni a magyar játékosoknak, hogy az aktív rotáció tagjai lehessenek. Szerencsére nekem sikerült ezt teljesítenem, ezáltal a szezon huszonöt mérkőzéséből tizenhaton kezdőként, átlagban húsz percet tölthettem a pályán. Ennek eredményeként, 2021 nyarán azonnal sikerült megállapodnom a szintén „A” csoportos, PVSK-Veolia csapatával. Sajnálatos módon, egy nyáron komolynak tűnő szívprobléma miatt nem tudtam elkezdni náluk az idei szezont. Tartottak a vizsgálatok még ősszel is, amelyek eredményei végül jó hírt hoztak: folytathattam a profi kosárlabdát. Mivel ekkor már zajlott az idény és otthon tartózkodtam Sopronban, a régi, szeretett, Zöld csoportos csapatomhoz mentem el játszani, a SMAFC-hoz. Tudták, hogy amint kapok egy jó ajánlatot, én újra magasabb szinten szeretnék játszani. Karácsonyig „kellett” erre várnom, amikor a klub elnöke, Naményi Miklós felhívott, hogy szüksége lenne a szolgálatomra. Szinte azonnal meg is egyeztünk, és pár napon belül már le is költöztem Veszprémbe.
 

- Mik voltak a legfontosabb érvek amellett, hogy visszatérj Veszprémbe?
- Nyílt titok volt, hogy mindenképpen szerettem volna egyszer visszatérni a félbeszakított szezonunk után. Egy űr volt bennem, hogy nem sikerült véghezvinni, amit akkor szerettünk volna. Remélem, az idei évad megadja nekünk, a klubnak, a városnak és a szurkolóknak is azt, amire már nagyon régóta várnak.
 
- Mi hiányzott a leginkább Veszprémből?
- Röviden, tömören összefoglalva: a családias hangulat, a profi körülmények, a tiszta és elérhető célok, a folyamatos fejlődés és előrelépés lehetősége.
 
- Hogy érzed, miben vagy más, mint több mint másfél évvel korábban voltál?
- Egy „A” csoportos szezon után sokkal tapasztaltabbnak, rutinosabbnak érzem magam, akár védekezésben, akár támadásban. Emellett természetesen sokat dolgoztam, dolgozom a játékom, illetve a fizikumom minden szegmensén.
 

- És ha össze kellene hasonlítanod a korábbi veszprémi keretet a mostanival, akkor mit mondanál?
- A régi keretből most csak hárman vagyunk itt. Sokat változott a csapat, de az elvek és a célok ugyanazok. Ha a szezon végére beérik a munkánk, akkor bízom benne, hogy megállíthatatlanok leszünk.
 
- Milyen a közös munka Lukajic mesterrel?
- Mivel Zeljko személyében egy hatalmas elismeréssel és tapasztalattal rendelkező edzőről beszélünk, ezért tudta, hogy kell elkezdeni a munkát egy új csapatnál. Hamar megtalálta mindenkivel a közös hangot, jó kapcsolatot ápol a klubbal és a játékosokkal is. Rengeteget dolgozunk, minden edzésen mindenkitől a maximumot várja el küzdésben, munkamorálban és koncentrációban egyaránt. Ez természetesen nem könnyű, de csak ilyen hozzáállással fogjuk tudni elérni a kitűzött céljainkat.
 
- A pályán kívül kivel ápolod a legszorosabb kapcsolatot a keretből?
- Nem szeretnék senkit sem kiemelni, mindenkivel jó kapcsolatot ápolok. Természetemből fakadóan könnyen be tudok illeszkedni új közegekbe, de szinte mindenkit ismertem már, ezáltal még könnyebben sikerült újra beilleszkednem a csapatba. Örülök, hogy ennyire vártak vissza srácok a csapatból, illetve a klubnál dolgozó stábból is.
 
- Korábban a tizenhármas, most a nyolcas számot viseled. Van ennek bármilyen oka?
- Az egyedüli ok, hogy a tizenhármas már foglalt volt, és mivel szezon közben érkeztem, így már nem tudtam a kedvenc számomat választani. Eddig mindenhol tizenhármas mezben játszottam, nagyon sokat jelent nekem, ezért jövőre szeretném újra ezt a számú mezt magamra ölteni. A szemfülesebbek azt is észrevehették, hogy egy tienhármas szám van a bal csuklómra tetoválva.
 

- A szurkolókat szinte minden meccsen megörvendezteted egy-egy szép zsákolással. Van kedvenc „fajtád” ebben a műfajban?
- Számítottam erre a kérdésre! A veszprémi szurkolók mindig várják a játékom ezen részét, és valóban, szinte minden meccsen összejön egy ilyen szép jelenet. Őszintén megvallva külön kedvencem nincs, mindig az adott helyzettől függ, hogy éppen milyen zsákolás lesz a befejezés. Nagyon jó érzés, mert ilyenkor tényleg mindig az egész csarnok tombol.
 
- A bajnokságban melyik csapat, illetve számodra melyik játékos ellen a legnagyobb a csata?
- Minden csapatot és minden játékost ugyanannyira tisztelek. Minden párharcot abszolút komolyan veszek és maximumon próbálok teljesíteni minden összecsapáson.
 
- Hogy látod a csapatunk idei esélyeit, meddig juthat ez a jelenlegi gárda?
- Ha így folytatjuk a megkezdett munkát a megújult edzői stábbal és kerettel, biztos vagyok benne, hogy ott leszünk a feljutásért zajló végső párharcban. Mindenképpen szeretnénk bejutni a döntőbe, ahol bármi előfordulhat. Bízom benne, hogy ott a mi rutinunkkal meg tudjuk nyerni a bajnokságot, és jövőre az „A” csoportban kezdhetjük meg a szezont. Természetesen ehhez sok mindennek klappolnia kell, például, hogy a sérülések vagy betegségek elkerüljék a csapatot. Ezek mellett pedig hatalmas támogatás kell a szurkolóinktól, és itt ragadnám meg az alkalmat arra, hogy bíztassam őket a mérkőzések látogatására!
 
 
Fotók: Fux Marcell - veszpremkosar.hu

K?vetkez? mérk?zés

K


VS 

1970. 01. 01.

Korábbi mérk?zés

V

Veszprém KK
VS  SMAFC 1860 Soproni Egyetem

87 - 101

2024. 05. 12. 18:00

K?vess minket

Névadó partnerünk

Kiemelt Támogatóink

Támogatóink