Veszprém

 

Kosárlabdázóink jó előjelek mentén várják a huszonegyedik fordulóban vívandó csatát, lévén, egy kisebb hullámvölgyet „kipipálva” ismét pozitív szériát építenek – egymás után háromszor nyertek –, illetve a tizenkét szereplős osztályuk sereghajtójához látogatnak. A mieink múlt héten a Bajai Bácska FKE-vel bántak el a Vetési gimnáziumban (88-68), de etekintetben a piros-kékek sem panaszkodhatnak, akik legutóbb a Soproni MAFC NyME-t múlták felül (85-76). A szezonban ez volt a harmadik diadaluk, tizenöt kisiklás mellett. Ezen paraméterek alapján utolsók, a veszprémiek pedig – tizenegy győzelemmel és kilenc vereséggel – harmadikak. A felek az év elején már összefutottak a megyeszékhelyünkön. Akkor búcsúzott el a helyi publikumtól Farkas Attila, valamint mutatkozott be Szabó Tibor és Fekete Csaba. Mint emlékezhetünk rá: a mieink többször belealudtak a mérkőzésbe, végül döcögős játékkal, megérdemelten verték meg a – záró negyedre elfáradt – fővárosiakat (82-64). A hétvégi összecsapásnak sem a Garamvölgyi Ákos, Marko Krivacevic, Fekete Viktor és Munanga Shekinah nevével fémjelzett gárda az esélyese.

– Természetesen mindent megteszünk azért, hogy a fiatal átlagéletkorú budapestiek ellen tovább íródjon a jó szériánk, de mert tehetséges sportolók lesznek a másik térfélen, aligha lesz könnyű dolgunk – mondta a kiváltképp a kettes poszton bevethető, 25 éves Puszta Dávid, akit tél végén igazoltak le a veszprémiek. Eddig négy találkozója volt HOYA-mezben, s azokon majd’ huszonhat pontot, hat és fél lepattanót és több mint három gólpasszt átlagolt. Egy alacsonyabb ligás német klubtól érkezett klasszis aláhúzta: egy pillanatig sem bánta meg, hogy a királynék városát választotta állomáshelyéül, ahová Kámán Tamás közbenjárásával került.

– Hajdan Nagy Róberttel, Vertetics Ádámmal, Gáll Dominikkal és Szabó Tiborral is együtt pattogtattam, az ő ittlétük megkönnyítette a beilleszkedésemet – jegyezte meg a Zala-megyei kiválóság. Bátran mondhatom: remek helyre jöttem, szimpatikus a közeg, a társaság és a klubmodell is. Ha erre gondolok, akár évekig is erősíthetem a keretet, amely a csoport első négy helyezettje között végezne, hogy jegyet válthasson a felsőházi rájátszásba. Erre minden esélyünk megvan. Engem azonban mindenütt az vezérel, hogy vezet feljebb is út, vagyis nem elégszem meg az adott sikerekkel. Kerestek A-csoportos műhelyek is, de én – velük ellentétben – másként gondolkodom a sportágról. Nem csak az eredményeknek szabadna számítani, hanem a minőségnek, a közönségvonzó produkciónak is. Nem csupán hétvégén, hanem máskor is azon leszek, hogy a maximumot nyújtsam, mert az hozza magával a győzelmeket is. Én mindig szívből játszom, máshogy nem is tudnék kosárlabdázni.

 

Fotó: veol