Veszprém

 

Székesfehérvár, 200 néző. Vezette: Bognár, Jurák, Szakáll.

Fehérvár: Varga 11, Molnár 9/3, Brbaklic 21, Adegbite 12, Filipovic 14. Csere: Bencsik, Mészáros, Lévi. Vezetőedző: Peresztegi Nagy Ákos.

Veszprém: Vertetics 9/3, Kálló 2, Kámán 29/15, Körtélyesi 16/6, Popovic 14. Csere: Sipos 2, Simon 2, Takács 4, Oltárczy 2, Kovács 2, Herbel. Vezetőedző: Mérész Csaba.

A nemrég igazolt Aleksandar Popovic pontjai vezették fel a találkozót, de mert a center társai akkor még nem találták a gyűrűtől való távolságot, a lelkes hazaiak átvették a vezetést (5-4). Egy másik szerb sportoló, a magára talált riválisnál pattogtató Aleksa Brbaklicot már a párharc elején nehezen lehetett tartani, a 21 éves spíler többször tört borsot a vendégek orra alá (9-6). A listavezető persze tartotta a lépést a főként büntetőkből eredményes vetélytárssal. Ha nehezen is, de sikerült rendezni a sorokat, mi több, megnyugtatóbb is lehetett volna az egyetemisták előnye (9-10), ám az átadásaikba rendre „belenyúltak” (a felek a derbin tizenöt-tizenöt labdát adtak el). A csapatok abban az időszakban fej-fej mellett haladtak, a sereghajtó alaposan megnehezítette Vertetics Ádámék dolgát – mígnem a sérüléséből felépült Kámán Tamás kintről is betalált. Közben az ifjú Kálló Nándor jó mezőnymunkával vétette észre magát (13-17). A még rutintalan Fejér-megyeiek a folytatásban sem játszottak alárendelt szerepet, ott lihegtek a mieink nyakán (18-17), majd jött Kámán, a liga egyik legprímább tagja, s minden téren kézbe vette az irányítást (18-25). Takács Andrásék hátrányban is hittek magukban, s mivel rendezték a soraikat, idővel hibázásra késztették a másik oldalt. Popovic mind magabiztosabban teljesített, egyre-másra szerezte a pontjait, ráadásul a támadólepattanókkal sem maradt adós (22-33). Csakhogy ezzel még nem sikerült megtörni a harcos ellenfél ellenállását, lévén, volt annyi bennük, hogy tartsák velünk a lépést (27-33). Állandósult a gárdák közötti hat-nyolc pontos különbség, az egységesebb Körtélyesi Gergelyék rendre válaszoltak a fehérváriak támadási variációira (36-43).

Fordulást követően a remek napot kifogott Brbaklic büntetőivel faragott hátrányán a hazai alakulat, más kérdés, hogy a csatában mind inkább magára maradt (a kiváló szerb a meccsen egyébiránt négy labdát szerzett, hat gólpasszt adott, tizenegy lepattanóig jutott, tizennégy faultot harcolt ki a pontjai mellett – így lett negyvennégy a teljesítményindexe). Ezután ismét Kámán pillanatai következtek, a kitűnőség két dupla-két tripla kombinációjával némiképp megléptek az övéi (41-51). Úgy tűnt, a veszprémiek az agresszív védekezésükkel megtalálták a fehérvári játék ellenszerét, miközben – a pompás átadásokkal is jelentkezett – Körtélyesi mind hasznosabban mozgott (45-57). Később hullámzott a játék, a Mérész-tanítványok tiszta dobásokat rontottak el, ami alapját képezte annak, hogy Adegbite Denisék levegőhöz jutva nem adták fel a küzdelmet (53-59). Mikor újra tíz pont fölé kúszott a differencia (55-69), csökkent a figyelem: ez kiváltképp rossz passzok és dobások formájában öltött testet. A záró negyed elején érezhető volt, hogy az összecsapást ki nyeri meg, de Kámán biztosra akart menni, még utoljára „begyújtotta a rakétákat”: közelről és távolról is eredményes volt (59-78). Szerencsére a hazaiak továbbra is hadilábon álltak a hárompontosokkal, ezért a tabella-első megfelelő távolságban tarthatta őket. A hajrában már az sem változtatott a tényeken, hogy a 36. percben Popovic és Körtélyesi, míg a lefújás előtt Simon László is kipontozódott.

Mérész Csaba: Nem forgott veszélyben a sikerünk, ami azért is fontos, mert a sorainkból többen bajlódtak sérüléssel. Hoztuk az úgymond kötelező feladatot, ám a diadaltól nem szabad elájulnunk. Dolgozunk tovább, hiszen sok munkával még előrébb léphetünk.

 

Fotó: foto24.hu